Körtés süti

Ez egy kedvenc receptem, tavaly csináltam először és rögtön dupla adagot, mert így is hamar elfogy:)
Én egy közepén lyukas, 25 cm átmérőjű kuglóf formában szoktam sütni.
Az eredeti recept mellé írtam zárójelben egy paleosított (ld. korábbi paleolit táplálkozás) változatot.

2 tojás
1 dl olaj, oliva csak akkor, ha nem extra szűz
0,75 dl tej (víz)
2 citrom reszelt héja
6,5 dkg cukor (nyírfacukor, vagy sztívia)
18,5 dkg liszt (zabkorpa és/vagy kölesliszt - kölespehelyből szoktam darálni)
1 cs sütőpor
2 púpos ek egész mák
4 közepes, kevésbé lédús körte (szerintem más gyümivel is ki lehet próbálni: nem túlérett szilva, barack)

Citrommáz
6 dk porcukor (nyírfacukor, vagy sztívia)
4 tk frissen facsart citromlé ( nálam ez több is szokott lenni)

A kapcsos formát kivajazni, lisztezni. Tojást olajjal, tejjel és citromhéjjal kissé habosra verni. Aztán hozzá a többi száraz összetevőt. A körtét meghámozni, kis kockára vágni és a tésztához keverni. 180C-on 40 percig sütni.
A mázhoz a cukrot a citromlével elkeverni és a kihűlt tésztára önteni.

Házi készítésű likőrök

Az alábbi likőrök már lehet, hogy ismertek számotokra, én is hallottam róluk, de még sosem készítettem. Most viszont ezekhez is megjött a kedvem, minthogy a kertben kevesebb tennivaló akad.
Én azt hiszem az alkoholt jó kis körtepálinkával fogom helyettesíteni, mert azt kaptuk apósoméktól és ilyen nagy mennyiséget, ebben a formában, azt hiszem, nem nagyon tudnánk elfogyasztani:) Na de majd így!:))
Ajándékötletnek is jó!

Ez csak ízelítő, biztos még sok mindent lehet csinálni és ennek most igazán itt van a szezonja, mikor annyi gyümölcs érik és késő őszig ez tart a csipkebogyóval, amelyből bor is készíthető, vagy a sommal, amelyből somos pálinka, stb., stb.
Néha csak a kezdő löket hiányzik, hogy valamit elkezdjünk, csak egy ötlet, ami rádöbbent, hogy "nahát, ez eddig miért is nem jutott eszembe?" Ugye Ti is vagytok ezzel így?:))
Ugyan a cukor miatt nem olyan egészséges, meg hát az az alkohol! De azért téli estéken, ünnepekkor nagyon is el tudom képzelni:))

Forrás: Fűszerek könyve

Diólikőr

25 dkg zöld dió,1 dkg fahéj,0,5 - 0,5 dkg szegfűszeg, szerecsendió,
1/2 liter alkohol és 3/4 liter víz keverékét 8 napig állni hagyjuk, hogy barna színt nyerjen , aztán leszűrjük és 1 kg cukorsziruppal összekeverjük.

Hatása: emésztést segítő

Áfonyalikőr

10 dkg áfonyabogyó, 1-1 dkg szegfűszeg és narancshéj, 2 dkg fahéj keverékét 1 liter alkohollal(90%) 2 hétig áztatjuk. A kisajtolt és leszűrt folyadékot 2 liter sűrű cukorsziruppal összekeverjük és üvegekbe töltjük.

Borsmentalikőr

6 g borsmentalevél, 1-1g fodormentalevél és narancshéj keverékét leöntjük 4 dl alkohollal és 2 dl vízzel. 2 napig áztatjuk, majd leszűrjük és 1 kg cukorból készült szirupot keverünk hozzá, aztán zöldre festjük. (megj.:ez utóbbi nem tudom igazán, mit is jelent)

Lándzsás útifűszirup készítése házilag

Miután hirtelen ősz lett és valami szuper köhögős valamit benyeltünk párommal eljött az ideje, hogy a kertből szedett és szárított útifüvemmel kezdjek valamit. Még inkább azért, mert a kis üveg ára sem semmi, hát még a nagyé! Ezt viszont ősszel, télen, tavasszal elég nagy mennyiségben fogyasztjuk. Megint az http://antalvai.com-on találtam segítséget, egyszerre három receptet is, és egy kis ismertetőt, szóval most már csak el kell készíteni. Íme:

UI: legközelebb gyógylikőr receptet is írok:))

A kígyófűnek is nevezett lándzsás útifüvet a legtöbben a patikák polcain sötét üvegbe rejtett, köhögéscsillapító és váladékoldó szirupként ismerjük, pedig sokkal több erő rejlik e csodálatos, fehér virágú gyógynövényben.

A lándzsás útifűvel (Plantago lanceolata) leggyakrabban árokparton, rétek és legelők szélén találkozhatunk. Én rendszeresen gyűjtök belőle az erdőjárásaim során. Jópár sérülés maradandó nyomától mentett már meg minket. Bár leveleit magunk is leszedhetjük és száríthatjuk - nincs mindenki olyan helyzetben, mint én, hogy hetente járja az erdőt - biztonságosabb a bioboltokban és patikákban készen kapható szárított formáját beszerezni, amelyből aztán szirupot, pakolást és teát egyaránt készíthetünk.

Gyógyhatása

Szélesebb körben köptetőként ismerjük, mivel erős gyulladácsökkentő és nyákoldó hatása miatt hatékony segítséget nyújt az influenza és megfázást követően kialakuló köhögés és torokfájás megszüntetésében.

További hatásai:
- Erős gyulladáscsökkentő
- Baktériumölő
- Sebgyógyító (égési sebek, sérülések és rovarcsípések esetén is alkalmazható)
- Torok, légúti- és garatproblémák esetén kiváló (köhögés, légcsőhurut, torokgyulladás)
- Szabályozza az emésztési zavarokat (székrekedés, hasmenés)
- Csökkenti a gyomorégést
- Kiválóan használható gargarizálásra
- Vérzéscsillapító (külsőleg gennyes sebeken és fekélyeken is!)
- Fej-, fül és fogfájás csillapító (külsőleg)

Figyelem! Várandósoknak és szoptatós kismamáknak a szedése CSAK MÉRTÉKKEL JAVASOLT!

Ezt a kiváló receptet Kaktusztól kaptuk, aki rendszeresen ezt használja a torokfájós és a megfázásos időszakokra.

Szirup Kaktusz módra:

• két összmarék friss útifűlevelet ledarálok vagy összeturmixolok.
• Ezt a pépet összefőzöm 30 dkg nádcukorral és 25 dkg valódi mézzel és kevés vizet adunk hozzá, hogy oda ne égjen.
• Folyamatos kevergetés közben gyenge tűzön összefőzöm, amíg sűrű barna massza keletkezik belőle, amit azon melegen üvegekbe töltök.
• Hűtőszekrényben kell tároljuk.

A szárított formából ugyanígy készítettem, csak az elején a szárított útifüvet leöntöttem annyi vízzel, hogy épp ellepje, és ezt turmixoltam össze.
Mi azért szeretjük ezt a változatot, mert - ellentétben a boltban kapható összessel - nincsen benne alkohol és tartósítószer.

Szirup AntalVali módra:

• 2 marék nyers, friss útifüvet és 2-3 szál kakukkfüvet leforrázok annyi vízzel, hogy épp ellepje, hagyom kihűlni
• ha kihűlt, pépesítem, vagy összeturmixolom
• majd nagyon lassú tüzön visszamelegítem, és 15-20 dkg kakukkfű mézzel besűrítem
• még melegen palackozom
• Az első felbontás után dúsítom 2 csepp eukaliptusz ollóolajjal, majd jól összerázom az üveget.

És íme a klasszikus gyógynövénykönyvi recept:

• 1 kis maréknyi (szárított) útifüvet forrázzunk le 3 dl vízzel,
• hagyjuk kihűlni,
• szűrjük le, majd takaréklángon forraljuk fel,
• adjunk hozzá 200 g mézet, és ismét hűtsük le.
• Gyerekeknek napi 1-2 teáskanálnyi adag fogyasztása javasolt.

A mi világunk

Korábban írtam a blogban a "Nyitott szemmel" című újság pályázati felhívásáról, amelyben a címben jelölt témában lehetett írásokat küldeni. Erre készítettem az alábbi elmélkedést, amelyről sajnos csak annyi visszajelzést kaptam, hogy megérkezett a megfelelő helyre, azóta semmi hír. No, de legalább annyi haszna legyen, hogy most ezt közreadom.

A mi világunk
Hazugságvilág

Felkelt reggel, nem sokkal azután hogy férje és a nagyobbik gyermek elsiettek az óvodába, és megint merengő hangulatában volt, miközben elkészítette ő és gyermeke reggelijét. A kolbász szerencsére biztos forrásból származott, a paprikát azért egy ökomosogatószerrel - amelytől végre nem lesz ekcémás a keze - megmosta, az almát viszont meg is pucolta. Az jutott eszébe, hogy Hófehérkének is a legszebb, piros almát kínálták, csakhogy ugye mérgezett volt. Nincs is olyan nagy különbség a mese és valóság közt, nem igaz? Levette a zöld teát a polcról az ott lévő számos tea, mint az echinacea, búzafű, rooibos, vagy a saját szárítású csalánlevél, lándzsás útifű, citromfű közül. Nem szerette az ízesített, színesített, szagosított dolgokat.
Eközben arra gondolt, hogy vajon folyamatos fáradozása, hogy minél természetesebben éljen mennyire megvalósítható. Hiszen most is ott az az óriási olajfolt a Mexikói-öbölben. Lehet, hogy a holnapi halkonzervben is lesz belőle egy kevés, pedig az egyébként milyen egészséges lenne. Hiába, nem lehet eléggé vigyázni!
Reggeli után kimentek leszedni a kertben pirosló ribizlit és málnát, feketéllő jostát és élvezte, hogy nem kell megmosnia és azon aggódni, vajon mi lehet benne, ami nem tesz jót szervezetüknek. A gyerekek persze már félig éretten szedtek mindent, alig tudták kivárni, amíg megértek a szemek. Szerette a kertet és annak nyugalmát, a munkát benne és a gyümölcsöt, amelyet adott. Azt gondolta, ezt minden embernek élveznie kellene, ahelyett, hogy sokan az emeletes dobozokban élnek bezárva, jóllehet tudta, sokan választanának másfajta életet, ha megtehetnék. Látta és tapasztalta, hogy nem igaz azt állítani, hogy ilyen élettérben az emberek jól érzik magukat.
Persze az is lehet, hogy a természet és természetesség varázsára azért nem mindenki kíváncsi. Sokaknak az edzés az edzőteremben folyik a természet helyett, a főzést helyettesítik az éttermek, étkezdék műételei, a szórakozás a számítógép előtt vagy egyéb adrenalinszint növelő, természetesen, pénzes helyen folyik, vagy csilli-villi magamutogatással telik. Arra gondolt, hogy mennyire élvezték a gyerekek a hétvégi kirándulást, amelyen a csüngőlepkéket rátették a kezükre és azok jó ideig ott csücsültek rajtuk.

Eltávolodtak az emberek a természettől és ezért büntetés vár mindenkire. Az étel tele van idegen anyaggal, a mindenféle kencék mérgeket tartalmaznak, a víz és levegő sem olyan tiszta, mint régen, helytelen azt gondolni, hogy napjaink kórságai gyógyszerekkel kezelhetőek, gyógyíthatóak. Hazugság minden szólam, amely arról szól, hogy az új generációs, szuper hatékony kenőcsöktől még szebb lehetsz, hogy a látvány péksütemény jó és tápláló is, hogy a gyógyszerek enyhülést hoznak a bajokra és még hosszan folytathatnám.
A vásárlási láz még a válság ellenére sem csökkent igazán, a fogyasztás maradványaiként a szeméthegyek pedig csak nőnek. Hallgatja a gazdasági híreket és arra gondol, hogy már rég elfeledték az emberek a taxisblokádot, miközben az üzemanyag ára észrevétlenül kúszik egyre feljebb és sokan tudják, hogy ez csak rosszabb lesz. Ráadásul az üzemanyag drágulása sok minden másra is kihat majd. A pénz értéke is egyre romlik, de nem is veszik észre az emberek, csak akkor, amikor valami nagy zuhanás van, pedig alattomosan, lassan ugyanarra a szintre jut a pénz értéke, mint a hónapokkal ezelőtti pánik során. A legtöbben úgy gondolják a válságnak lassan vége, ő sajnos úgy, hogy még csak most kezdődik.



Persze a legtöbben nem aggódnak emiatt, eszükbe sem jut ilyesmi. Néha ő is azt érzi, hogy nem kellene ezzel foglalkozni, csak gondtalanul élni az életet. Aztán eszébe jut azoknak a kedves ismerősöknek és rokonoknak a halála, akik a mai világ egyre gyakoribb betegségeinek áldozatai lettek. Tudja, főleg a gyerekek miatt, tovább fogja kutatni a megoldásokat és lehetőségeket, amelyek egy egészségesebb és tartalmasabb életet adhatnak nekik.

Kiviszi a kerti komposztálóba a konyhai hulladékot és közben hallgatja a madárcsicsergést és élvezi a virágok illatát. Játszanak kint a kisebbik gyerekkel, általában locsolósdit, az összegyűjtött esővízből, mert a pancsolás a legjobb játék. Bár a gyerekek most még nem csak a kért virágokra locsolják, hanem mindenfelé, amiért meg szokta szidni őket, tanítja, hogy a víz nagy érték. A kézmosásnál is mindig el kell mondani, mert persze akkor is hajlamosak játszani.
A babakocsi aljába berakja a papírt, egy-két műanyag üveget és a sétával egybekötve útközben kidobják a szelektív gyűjtőbe. Ha nagyobbik fia is vele van mindig ő szeretné bedobni, csak már nem nagyon bírja felemelni odáig, mégis legalább egyet megenged neki, hogy élmény legyen számára és ezzel akaratlanul megtanulja ezt a rendszert.
Séta közben azon elmélkedik, hogy más történelmi korban sem szívesen élt volna, hiszen akkoriban az élet nem mindig ért sokat. Keresztes hadjáratok, boszorkányégetés, koholt vádak és ki tudja még mi minden. Mindezekhez képest a mai világ elég kényelmes és boldogan élhető, persze nem mindenki számára, de az élet általában mégsem annyira veszélyes. Vagy ez is csak látszat? A veszélyek most talán nem direkt formában vannak jelen, hanem megbújnak az ételben, italban, levegőben. A kényelemnek nagy ára van, túl nagy, csak sokan még nem látják, vagy akarják látni.

Ma nem főzött, maradt még tegnapról, de a kenyér már elfogyott, így berakja a gépbe a hozzávalókat. A friss kenyérből mindig hamar elfogy egy jó darabka, persze nem csoda, amilyen illata van és persze az sem mellékes, hogy tudja miből van! A mosogatógépbe berakja a mosódiót és beindítja. A mosás is azzal megy, meg persze szappanos kézi dörgöléssel, mert a fiúk ruhái csak így lesznek tiszták. Öblítőt már nagyon rég nem használ. Egy kis ecet puhít, az illóolaj pedig nagyon enyhe illatot ad. Amúgy sem bírja a nagyon illatos dolgokat, főleg azokat, amelyek nem természetesek. Igaz, hogy a szintetikus mosószer jobban habzik és talán tényleg szebben is mos, de tele van olyasmivel, ami ártalmas lehet. Ez ugye így nem hazugság, csak elhallgatják, így akinek érzékenyebb a bőre, ami mostanában egyre többeknél fordul elő, annak nem igazán tesz jót. Persze másoknak sem, csak nekik nem lesznek tüneteik.
Meglocsolja a gyógynövényeket, megnézi, hogy hogy nő a saláta és hogy rágták meg a csigák a sóskát. A paradicsomot is megette valamit. Megint ki kellene dobni az összetört tojáshéjat, talán az jelent valami védelmet a csigák ellen. A sörcsapdát nem szereti, mert azzal meg is ölheti őket, azt meg nem akarja, bármennyire is haragszik, hogy haszonnövényeit és virágait lerágják. Ha ez sem használ kell találnia valami más megoldást. A biokertészkedés terén még van mit fejlődnie.

Hazahozza a mama vagy a papa az óvodából a nagyobbikat és bár a gyerekek sokszor veszekednek, civódnak egymással, élvezi ahogy látja mint okosodnak, ügyesednek, csak a jövőjük miatt aggódik, amikor szemléli őket.
Most, hogy a mama végre nyugdíjas tudnak váltani pár szót, mert mikor munka után jött hozzájuk az csak egy rohanós tíz perc volt, a mostani élet munkatempója nem igazán családbarát. Akkoriban csak a vasárnapi ebédek adtak arra lehetőséget, hogy egy kicsit többet legyenek együtt. Ezek jelentetik számára most is az igazi ünnepet és nem csak azért, mert ilyenkor főznie sem kell, hanem mert ilyenkor igazi családi körben töltik az időt.
Fáradtan ér haza férje, már nem sok maradt a napból. Vacsora, fürdés és egy kis játszás fér még bele. Ő is elfáradt az egész napi sürgés-forgásban, nem nagyon maradnak unalmas percei.
Ha néha megnézik a tévében a híradót vigyáznak, hogy a reklámoknál kikapcsolják, mielőtt a gyerekeket megint emlékeztetik, mondjuk egy csoki- vagy rágnivaló reklámja kapcsán arra, amit sikerült napközben elkerülni, gyümölccsel-zöldséggel. Azért kapnak ilyesmit, csak mondjuk nem vacsora előtt és főleg nem minden esetben, amikor a reklám hívja fel erre a figyelmüket. Így is sok a túlsúlyos és ennek következményeként nem egészséges gyerek. Persze a fogrém reklám korántsem ösztönzi gyerekeit gyors fogmosásra.
A híradónak, a Mexikói-öböl olajömléséről és annak évtizedes romboló hatásairól szóló hírei megint felmérgesítik és elkeserítik. Mi a csudának vacakol azzal, hogy természetbarát szereket használ, hogy maga is igyekszik kertészkedni, hogy órákat tölt gyógynövények tanulmányozásával? Amíg ő megmenteni igyekszik valamicskét a természetből mások óriás mértékben rombolják azt.
Az ő igyekezetének cseppje csak egy mikróba az olajfolthoz képest, az meg csak egy bolha a többi szennyezés talaján.
Megint maga elé kell idéznie Teréz anyától származó jelmondatát: "Úgy érezzük, hogy amit teszünk, csak egy csepp a tengerben. Anélkül a csepp nélkül azonban sekélyebb volna a tenger." Meg aztán eszébe jut, hogy sok más ismerőse van a neten, akik pont úgy gondolkoznak, mint ő és ez megint erőt ad neki. Ha a világ már csupa hazugság, legalább ők, saját maguknak próbálnak nem hazudni. Mert élhetünk úgy, hogy nem akarjuk észrevenni a fenyegető jeleket, de attól azok még megmaradnak, sőt szaporodnak és nagyobb kétségbeesést szülnek, mintha az emberek időben szembenéznének vele.
Tudja, hogy sok minden rossz irányban halad és ezt a rossz irányt sajnos sokan támogatják, hiszen ez áll érdekükben. De azt is látja, hogy sok vele hasonló gondolkodású ember van, nem csak az országban, de a világon mindenhol, bár sejti, így is ők vannak kisebbségben szám és hatalom tekintetében.
Elfáradt, most már nem csak a teendőktől, de gondolatai nyomása alatt is. Összetöri a gyűjtött és szárított teának való gyógynövényeket és betölti a kiürített vitaminos dobozkákba, melyeket újra tud hasznosítani. Bár az aggodalom sosem ül el benne teljesen, azzal a jó érzéssel zárul a nap, hogy ma megint tett valamit saját életük és talán mások életének jobbítása érdekében. Megint megpróbált a hazugságvilágban igaz maradni.

Visssza a nyárból - éltető percek

Habár még nincs vége, már érezni, hogy hűvösebbek a reggelek és az esték és ez sajnos menthetetlenül azt jelenti, hogy lassan vége a nyárnak. Megint olyan gyorsan elszaladt, mint mindig. Most pedig következik a kötelesség, óvoda, aztán a sötétebb, esős szomorú napok. Brrr!
Na de most még harminc fok van! Nem kell annyira előre szaladni!
A nyarat a gyerekekkel szinte mindig valamelyik nagyszülővel töltöttük, volt strand, Balaton, szóval panaszra semmi ok. Én is legalább annyira élveztem, mint ők!
Az évszak megkoronázása volt ez az utolsó előtti, augusztusi hét, amikor is férjem elment szüleihez a gyerekekkel.
Ez az én éves, egy hetes pihenésem, amit többnyire munkával: nagytakarítással, befőzéssel, nagyobb lakásfelújítással, festéssel, tapétázással stb. szoktam eltölteni. A munka még így is szórakoztat, hiszen nem kell a gyerekek körül ugrálnom, szépen beosztom, hogy ugyan tempósan, de mit mikor csinálok. Éjfélig bámulom a tévét, mert van rá erőm és nem alszom el már fél tízkor.
De ami a legfontosabb, hogy össze tudok futni a barátnőkkel, akik vidéken, a város másik végén laknak, vagy csak egyszerűen sokat dolgoznak, vagy én nem érek rá az időbesztás miatt találkozni.
Ebben az évben nagyszerűen jöttek össze a dolgok. A hét első két napján Nóri barátnőmmel és három csemetéjével lógtunk hol a játszótéren, hol a kertészetben, hol pedig a hipermarketben. Szerdán Erzsi és Réka lánya vártak reggelire. Csütörtökön Móni és kislánya csaltak ki a strandra. Péntek este Kriszti jött vidékről, férjére hagyva két gyermeküket, akivel remek napot és esti beszélgetéseket töltöttünk együtt. Ezúton is köszönöm Nektek ezeket a gyógyhatású perceket!
Ma este jön haza férjem és egyik csemetém ( a másik még kikönyörgött egy hetet). Bár az egy hét alatt bevallom nem hiányoztak, de most már alig várom, hogy megölelhessem őket.
Nos elemek feltöltve! Nosztalgiával és megacélozottan nézek elébe a következő nyár előtti időszaknak.