Mi vár ránk a csúcson túl? - Interjú Hetesi Zsolttal

Az előbbi bejegyzés után, csak azért, hogy szemernyi illúziónk se maradjon:( Persze már sokszor olvastam Zsolt írásait (ffek honlap -ld. linkek között), de nem árt mindig újból figyelmeztetni magunkat.

Annak örülök, hogy egy olyan oldalon is olvashattam a cikket, amely pont az autós fogyasztóknak szól, persze azt nem gondolom, hogy ettől rögtön mindenki leállítja autóját és máshogy fog közlekedni. Tudom néha nehéz is lenne megtenni, mondjuk mikor két gyerekért háromfelé rohansz munka után, vagy egy nagy bevásárlásnál is nagy segítség. Majd az árak tesznek róla, hogy kezdjük ne használni. Erről már írtam egy bejegyzést az "Önként vagy kényszerből" címűt, ajánlom újból olvasásra.

http://totalcar.hu/magazin/kozelet/2011/01/31/mi_var_rank_a_csucson_tul/

WWF hír - Rekordot döntött a grönlandi jégtakaró olvadása

Az ember mindig reménykedik, hogy nem is olyan rossz a helyzet, de sajnos szinte az összes híradás arról szól mostanában, hogy nem hogy rossz a helyzet, hanem rosszabb, mint azt eddig feltételezték:

Friss New York-i felmérések szerint 2010-ben új rekordot döntött a grönlandi jégtakaró olvadásának mértéke, amely a következő évtizedekben várható tengerszint emelkedés fő okozójának tekinthető.

„A tavalyi olvadási szezon néhány helyen 50 nappal is tovább tartott az átlagosnál, mely példa nélkülinek mondható” - nyilatkozta Dr. Marco Tedesco, a New York-i City College Krioszféra-kutató Laboratóriumának igazgatója, aki az olvadás megállításának lehetőségeit vizsgáló projektet vezeti. „2010-ben az olvadás kifejezetten korán, április végén kezdődött, és a szokásosnál később, szeptember közepén állt meg.”

A kutatás, mely a WWF, az Amerikai Nemzeti Tudományos Alapítvány (NSF) és a NASA támogatásával zajlik, a grönlandi jégtakaró felszínének hőmérsékleti anomáliáit vizsgálta, illetve műholdas és földi megfigyelések, modellek alapján becsülte fel az olvadás mértékét.

Az Environmental Research Letters című folyóiratban megjelent cikkben Dr. Tedesco és szerzőtársai felhívták rá a figyelmet, hogy 2010 nyarán a hőmérséklet három Celsius fokkal haladta meg az átlagot, és kevesebbet is havazott. Grönland fővárosában, Nuukban a tavalyi tavasz és nyár volt a legmelegebb az 1873-ban megkezdett mérések óta. Az extrém körülmények hatására a csupasz jégtakarót korábban és hosszabb ideig érte közvetlen napsugárzás.

„A csupasz jég sokkal sötétebb, mint a hó, ezért több napfényt képes elnyelni” - mondta Dr. Tedesco. „A többi kutatásunk témái között szerepel a gleccsertavak illetve a jégtakaró fölött lerakódott por és korom hatása, valamint az, hogy a felszíni olvadt vizek hogyan befolyásolják az óceán felé áramló jeget.”

A WWF klímaszakértője Dr. Martin Sommerkorn szerint „a tengerszint 2100-ig várhatóan egy métert emelkedik, főleg a sarkvidéki jégpáncél olvadása miatt. Ennél az értéknél azonban nem fog megállni – minél tovább termeljük az üvegházhatású gázokat, annál nagyobb mértékű olvadásra és vízszint-emelkedésre kell számítani.”

Műsorajánló - Zöldjelző

"Unokáink is látni fogják? Hogyan néz ki egy erdő száz év múlva, lesznek-e még tiszta folyóink, lehet-e majd a tengerekben fürdeni, honnan szerezzük be a tiszta ivóvizet, a „tiszta” élelmet? – csak rajtunk múlik, ennek tudatosításában segít hétről hétre az Inforádió környezetvédelmi magazinja, a Zöldjelző."

Így ajánlja magát a műsor, amelynek korábbi részei is meghallgathatóak a neten. Egyébként a műsor péntek este, illetve az ismétlése vasárnap reggel 8 körül kezdődik, én főzés közben szoktam hallgatni:)

Búcsúzás

Sajnos nagyon közeleg az az idő, amikor - ha persze ezekben a válságos időkben sikerül - újra munkába kell állnom. Természetesen az azt jelenti, hogy az írásra is sokkal kevesebb, vagy éppen semennyi időm se marad majd.
Még elképzelni sem tudom, hogy teljes munkaidő mellett, két gyerekkel hogyan sikerül végkimerülés nélkül ellátni minden szerep adta feladatot.
Ráadásul nagyobbik fiam kezdi az iskolát, a kisebb pedig az óvodát, remélhetőleg zökkenőmentesen.

Már most is azt érzem, hogy nem tudok lépést tartani a világgal, hiszen az ausztrál vizek mellett ott vannak szerte Európában és országunkban is az áradások, belvizek, ott vannak a madárpusztulásos estek, a folyók hirtelen elszíneződése és szinte csak kapkodom a fejemet, mert közben a gazdasági rendszer törékenységeinek híreire, a kilakoltatások megkezdésére és hatásaira, a benzin árának meredek emelkedésére figyelek.
Mindezen információkat csak némi reggeli rádiózással és esti netezéssel gyűjtöm, mivel a gyerekek előtt régen nem nézünk például híradót, pontosan a hírek milyensége miatt, ahol hol meggyilkolnak valakit, hol szerencsétlenség történik és ezt nem szeretnénk a gyerekeknek megmagyarázni. Ráérnek még szembesülni ezzel.

Minden estre örülök, hogy eddig is tudtam írni, talán nem hiába, és hogy tudtam olvasni sok hasznos, szép, elgondolkodtató írást. Mindenkinek további jó írást, elmélkedést és olvasást kívánok!

Évekig érezheti a piac az ausztráliai áradások hatását

A hírből kiemeltem a végét, amelyhez a hozzáfűznivalómat pirossal írtam.

"A bibliai méretű büntetésekben kevésbé hívők azonban inkább arról beszélnek, hogy az aszályokhoz és az esőkhöz szokott ausztrálok utat mutathatnak a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásban. -Vajon azok, akik kiköltöznek, elönti a házukat a víz, vagy éppen azon izgulnak, hogy megmenekülnek vagy sem; vajon azok az emberek is ezt gondolják?
Ez pedig nem csak Ausztráliára vonatkozóan költői kérdés.

A kormány a mezőgazdaságot felkészítő, a víztartalékokat növelő és a víz elosztását elősegítő programokat indított el. Kormánypénzekből folytatnak az alkalmazkodást célzó kutatásokat, és rendszeressé teszik az ötéves klíma-előrejelzéseket is. - Bizony, mennyivel jobb a bajok megtörténte után sok,sok pénzt költeni - ja és persze kormáynpénzt- mintha a megelőzésre fordítanák azt!"

------------------------------------------
Katasztrofális károkat okozott a kelet-ausztráliai áradás - ismerte el Queensland szövetségi állam miniszterelnöke. A külföldi acélkohókba szenet exportáló bányák hónapokig zárva lehetnek, pusztul a vetés és további esőkre is számítanak. A katasztrófa azonban segíthet a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban.

Az ausztráliai Queensland államban továbbra is Németország és Franciaország területével megegyező térségeket borít víz. 22 várost öntött el, vagy vágott el az áradás a külvilágtól. Az esőzést a La Nina időjárási jelenség okozta, amely monszunesőket hoz a Csendes-óceán nyugati felére és Dél-kelet Ázsiára.

Szakértők azt mondják, hogy a La Nina még legalább három hónapig marad, így további esőzésekre kell felkészülni. 2010. volt a harmadik legcsapadékosabb év az ausztrál statisztikák szerint, és a csapadék különösen nagy pusztítást okozott a nagy kiterjedésű Queenslandben.

"Bányáink 75 százaléka leállt. Ez komoly hatást gyakorol a nemzetközi piacra és a nemzetközi acélgyártókra" - mondta Anna Bligh helyi miniszterelnök, aki katasztrofálisnak nevezte a károkat. A fenyegetett városokban a lakosok továbbra is pakolják házaik védelmében a homokzsákokat, és azt mondják, minden centiméter számít. Egyes folyók már hat kilométer szélesre duzzadtak.

Külföldön közben azt számolgatják, milyen hatással lesz a katasztrófa a nemzetközi piacokra, akkor, amikor a globális élelmiszerárak már meghaladták a 2008-as válság szintjét. A japán Nippon Steel acélgyártó például azzal számol, hogy három hónapra elegendő szene van, és az ausztrál bányák 2-3 hónapig zárva lesznek majd. "Nem vagyunk optimisták" - mondta egyik elemzőjük.

Ausztrália a világ negyedik legnagyobb gabona-exportőre is, de előfordulhat, hogy a termés felét át fogják minősíteni állati takarmánnyá.

A Gaia elmélet hívei most úgy érezhetik, hogy Ausztrália - a globális felmelegedést elősegítő széntermelőjeként és jelentős szén-dioxid-kibocsátóként - szelet vetett és vihart aratott. James Lovelock professzor, az elmélet kidolgozója szerint a Föld egyfajta élő organizmusként viselkedik és az extrém időjárással "korrigálja" az emberi tevékenységet.

A bibliai méretű büntetésekben kevésbé hívők azonban inkább arról beszélnek, hogy az aszályokhoz és az esőkhöz szokott ausztrálok utat mutathatnak a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásban. A kormány a mezőgazdaságot felkészítő, a víztartalékokat növelő és a víz elosztását elősegítő programokat indított el. Kormánypénzekből folytatnak az alkalmazkodást célzó kutatásokat, és rendszeressé teszik az ötéves klíma-előrejelzéseket is.

Szvetnik Endre, London