Magamról

Saját fotó
Budapest, Hungary
Az internet világok egész tárát nyithatja meg előttünk, olyan emberek, gondolatok és információk megismerését, amelyekkel enélkül talán sohasem találkoznánk. Az információ pedig hatalom, annak jó célokra történő felhasználására törekszem ezen blogban is. Az én világom is folyamatosan alakul, de alapvetően olyan értékek felismerését, megóvását tűztem ki célul, melyek mások számára is hasznosak lehetnek, illetve ezeket az információkat keresem másoknál is.

2010. október 20., szerda

Gombóckodás II.

Több, mint fél év telt el azóta, hogy az előző részt megírtam. Berci most majdnem két és fél éves. A reggeli szertartásunk pedig átalakult és még bensőségesebbé vált.
Reggel férjem ébreszti, öltözteti, reggelizteti nagyobbik fiamat, Sanyát, akivel ő alszik együtt az emeleten. Ilyenkor mi Bercivel még a sötétben lapulunk a lenti szobában. Ébredezve látom a konyhai fényt az ajtó üvegén keresztül és persze nem tudom nem hallani, amint férjem csörög-zörög a reggelivel. Berci is ilyenkor kezd mocorogni és kijelenti, hogy "Megyek hozzád!".
Még a rácsos kiságyban alszik, amelyiknek két rácsa kivehető, amelyeket a sötétben is teljes ügyességgel szereli ki, már nem is kell segítenem. Csak arrébb csusszanok a nagyágyon, hogy elférhessen mellettem. Ilyenkor, van amikor egymás szuszogására még visszaalszunk, de általában kezdődik a játék. Először csak pihengetünk, pici lábaival a combomon úgy morzsol, dagaszt, mint egy cica. Aztán jön az "Ez elment vadászni, ez megsütötte...." vagy a "Csip-csip csóka...", a csikizés, mókázás. Aztán a "Megeszem a combiját, a fülét és így tovább... - Nem adom oda!" játékunk, amelynél a fejére húzza a takarót és várja, hogy alákukucskáljak.
Aztán jön az "Anya, kérek, tejcsit!" vigyorgása, még cumival a szájában. Na nem is azért kéri, mert annyira kívánja, kell neki, hanem azért, hogy anyát kiugrassza az ágyból és ezen nagy hamisan nevet a cumi alatt. Amíg a tejet issza a redőnyt szigorúan tilos felhúzni, csak ezt követően szabad megnézni, milyen idő van odakint.
Ilyenkor már kiugrik az ágyból "Hol vannak a szerszámaim?" kérdéssel és elkezdi összeszedni őket és cipeli fel az emeltre, ahonnan persze majd le kell vinni, aztán megint fel és ez így megy egész nap. Pedig már akkora dobozban cipeli, hogy én is alig bírom felvinni!
Nos, ilyen jó dolgom csak akkor volt, mikor nagyobbik fiam volt ilyen pici és ugyanígy játszottunk vele reggelenként. A napnak ezek a legnyugalmasabb és legbensőségesebb pillanatai, amelyekre örök időkig emlékezni fogok.


2010. október 19., kedd

Kreatív blogger díj - válasz Timinek, Attilának

Timi írta...

Szilvi, nagyon szépen köszönöm! Rögtön ki is teszem! :)


Nagyon szívesen!
Most láttam, hogy Te is támogatsz egy daganatos kisfiút és családját http://segitsdaninak.blogspot.com Sajnos az az én kedves barátaimnak is van egy beteg kislányuk, akiről már írtam itt párszor és kértem is mostanában segítséget.
Többször gondolkoztam azon, hogy ezek a pici gyerekek vajon miért lesznek már ebben a korban betegek. Nem tudok elszakadni attól a gondolattól, hogy a levegő, az étel, a víz, az életmód, amelyet manapság élünk van ennyire káros hatással. Már csak ezért is fontosnak tartom, hogy minél nagyobb fontosságot tulajdonítsunk környezetünk és saját magunk védelmére!

Attila írta...

Kedves Szilvi, nagyon köszönöm a megtiszteltetést!
Ezzel az első feltételnek talán eleget is tettem, a többinek sajnos nem tudok, így a díjról le kell mondanom. Többek közt azért is, mert nem vagyok blogger; a "dolgaink" - a látszat ellenére - nem blog.
Bizonyára ismered a legendát a sakk feltalálójának tiszteletdíjáról. Ott csak kettővel kellett szorozni, mégis csillagászati mennyiségekhez jutottunk még a sakktábla teljes bejárása előtt. Ha ebben a pilótajátékban hetes szorzóval dolgozunk, én már alighanem tövig járhatom a lábam a neten, mire találok 7 olyan bloggert, aki még nem kapta meg a díjat.
De köszönöm, tényleg örülök, hogy gondoltál rám!

Igen, láttam, hogy nem blogot írsz, de annyira tetszik, hogy gondoltam ily módon még jobban fel tudom rá hívni mások figyelmét, bár már korábban is ajánlottam az oldaladat:)
Igazából azt gondolom, hogy ez a díj ráirányítja a figyelmet az ajánlott blogokra és így TÉNYLEG el is olvassák azokat az érdeklődők. Ezt saját tapasztalatból mondom, mivel én is így vagyok vele:)
Igen, ismerem a mondát, de ez nem akadályozott meg abban, hogy átvegyem és továbbítsam a díjat, mert ha már valaki kapott is akár ilyen, akár más hasonlót, a lényegnek azt tartottam, hogy megmutassam másoknak, hogy én mit tartok fontosnak, értékesnek, persze nem önérdekből, mert szerintem az ajánlott oldalak minden ember számára fontosak kell legyenek.
Szóval, még egyszer nagyon szívesen:)

2010. október 17., vasárnap

Zöld hírek

http://www.nlcafe.hu/techno/20101010/zold_koncepciok/
7 őrült zöld ötlet - ez a cikk címe. Ebből igazán csak az őrülttel nem értek egyet! Sőt van,a mi már működik is, például ez a kutyaürülékkel működő lámpa. Ez nagyon jó lenne itt is, ahol lakom, a kertvárosi részben, de azt hiszem a belvárosban is nagyon jó szolgálatot tehetne, elég sok lámpát el lehetne működtetni annyi összeszedetlen kutyagumi bűzlik az utcákon, tereken és a kukában sincs éppen jó helye. Egy ötlettel két probléma is megoldható lenne. Én máris támogatom:)))


http://www.nlcafe.hu/gasztro/20101012/tojas_75_forintert_budapesti_biopiac-korkep/

Ez tényleg egy jó kis körkép és ötletbörze, hogy hol lehet beszerezni ezeket a termékeket.

http://www.idojaras.hu/klimakonferencia-es-szmog-kinaban

Gondolatok az Életharmónia Levelezőközösségtől

Tagja vagyok a címben említett közösségnek és ha Te is szeretnéd közvetlenül olvasni leveleiket ezen a címen feliratkozhatsz a levelezőlistára:
http://groups.google.com/group/eletharmonia?hl=hub, honlap http://www.eletharmonia.hu
Most ide másoltam három írást is, mert nagyon jónak és hasznosnak találtam őket.

Milyen gazdagok is lehetnénk...

Egyszer egy jól gazdag apa úgy döntött, hogy elviszi vidékre 7 éves
kisfiát azzal a céllal, hogy megmutassa neki, milyen szegény emberek
is vannak, és hogy a gyermek meglássa a dolgok értékét, és felfogja
azt, hogy milyen szerencsés családban él.
Egy egyszerű falusi család házában szálltak meg, ahol egy napot és
egy éjszakát töltöttek. Amikor a vidéki út végén tartottak, az apa
megkérdezte fiát.
- Nos, mit gondolsz erről az útról?
- Nagyon jó volt apa!
- Láttad, hogy némelyek milyen szükségben és szegénységben élnek?
- Igen.
- És mit láttál meg mindebből?
- Azt, Apa, hogy nekünk egy kutyánk van, nekik négy. Nekünk egy
medencénk van otthon, ők meg egy tó partján laknak. A mi kertünket
lámpák árasztják el fénnyel, az övékére pedig csillagok világítanak. A
mi udvarunk a kerítésig tart, az övéké addig amíg a szem ellát. És végül
láttam, hogy nekik van idejük beszélgetni egymással, és hogy boldog
családként élnek. Te viszont, és Anyu egész nap dolgoztok, és alig látlak titeket.
Az apa csak fogta a kormányt, vezetett csöndben, mire a kisfiú hozzátette:
- Köszönöm Apa, hogy megmutattad, hogy milyen gazdagok is lehetnénk.

Csak néhány mondatot szeretnék hozzáfűzni ehhez a történethez, amit talán
már te is ismertél eddig.
A pénzt és a gazdagságot csak azok tudják jól értelmezni, akiknek egyáltalán
nincs közük a pénzhez: ők a gyerekek.
Ők azok, akik a sikert nem vagyontárgyakban, nem bankszámlában, nem
pénzkötegekben mérik, de még csak nem is hatalomban.
A gyerekek azok, akik meglátják a dolgok mögött a lényeget. Ezért most
csak ennyit kérdezek: mikor figyeltél oda utoljára egy gyerek szavára?

------------------------------------------------------------------------------------------------
Nem csak a tökfőzeléket dobja fel, de kiváló tisztítószer is. Méregdrága vegyszerek helyett válaszd az ecetet - nem is hinnéd, mi mindenre nyújt megoldást.
Az ecet nem a modern kor terméke: már az ókori rómaiak is használták frissítő italként, gyógyszerként, tisztítószerként is, sőt, az ételeikbe is tettek belőle. Ma szinte minden háztartásban megtalálható, mivel az egyik leggyakrabban használt savanyító szer, azonban nem csak a konyhában hozza meg a várva várt hatást!
1. Tisztít, fertőtlenít - Remek állapotban tarthatod háztartási gépeidet, ha néha egy kis ecetes üresjáratban elindítod őket. Nemcsak a vízkőtől szabadulsz meg, hanem csillogni is fog a vasalód, forralód vagy a mosógéped! A zuhanyfülke sőt a fürdőszoba egész területe ellen is bevetheted, mert hatékonyan pusztítja a penészgombákat is. Mivel nem csak csírátlanít, hanem jó zsíroldó is, így tulajdonképpen a takarítás bármely pontján előkaphatod, legyen szó hűtőgép-, vagy sütőtakarításról!
2. Szagtalanít - Kellemetlen szagok a lakásban? Eltaláltad! Erre is jó az ecet! Ha a buli alkalmával előkerült egy-egy cigaretta, vagy nem tudsz alaposan kiszellőztetni a sütés után, akkor tégy egy csésze ecetet abba a helységbe, ahonnan szeretnéd kiűzni a szagokat. Halat pucoltál vacsorára, és ötszöri kézmosás után sem tudsz megszabadulni a szagától? Mártsd a kezed egy ecetes vízzel teli edénybe, és volt hal, nincs hal.
3. Folttisztító - Vörösbor borult az abroszra? Összetollaztad a ruhádat? A legmakacsabb foltok
ellen is hadba küldheted az ecetet, az egyik leguniverzálisabb folttisztítót! Cseppents pár cseppet a foltra, és dörzsöld át egy mosogatószivaccsal vagy fogkefével, majd öblítsd ki langyos vízzel. Durva izzadságfolt ellen ecet és só keverékét használd: dörzsöld a foltba, majd így tedd a mosógépbe. Itt a fesztivál- és egyben fű-foltszezon - ezek ellen szintén hatásos az ecet-szódabikarbóna kombó. Tipp: először mindig vízzel hígítva próbáld ki az ecetet!
4. Gyógyít - Az ecet kiváló megoldást nyújt mind a légúti megbetegedésekre, mind az emésztési problémák megoldására. Az ókori görögök által bevetett praktika szerint például torokgyulladás esetén nem kell mást
tenned, mint egy kiskanál almaecet és egy kiskanál méz keverékét meginnod. Mivel kiváló hurutoldó és fertőtlenítő, hatékony segítség a bajban. Ha már úgyis öblögetsz, akkor érdemes megjegyezni, hogy az ecet remek eszköz lehet a kellemetlen szájszag ellen is. Tégy egy pohár vízbe két teáskanál almaecetet, és gargarizálj!
A szóban forgó savas vegyület a lábak csodaszere is: magas láz esetén húzz ecetes-vizes zoknit a beteg lábaira, és hagyd rajta pár percig. De nem csak a lázzal veszi fel a fegyvert: lábgomba ellen is hatásos fegyver, de egy kiadós vásárlás után is segíthet a megdagadt ólomlábakat rendbe hozni.
5. Nyugtató - Ha egy átvirrasztott, forgolódással töltött éjszakán már a párnád alá dugott
levendula sem segít álomba szenderülni, akkor alkalmazd a méz-ecet kombót: 3 kanál mézhez adagolj 3 teáskanál almaecetet. Keverd jól össze, és lefekvés előtt vegyél be a keverékből két teáskanálnyit! Az ecetben sok kálium, vas és magnézium van, ezek pedig nyugtatólag hatnak szervezetedre.
Extra tipp: Ha az álmatlan éjszakákat esetleg egy szúnyogcsípés
okozná, akkor kenj egy kis ecetet a csípés helyére. A szúnyog mérgének lúgos kémhatását kiválóan semlegesíti az ecetsav. A különféle fűszerecetek igen népszerűek. Otthon is készíthetsz ilyet, ráadásul nem csak ízük finom,
hanem magukban hordozzák az ecet összes jótékony tulajdonságát! Végy egy tetszetős, zárható üveget, tedd bele a kiválasztott fűszernövényt: ez lehet például zsálya, rozmaring, vagy oregano is. Öntsd fel az üveg tartalmát
rizs-, vagy borecettel, és hagyd állni egy hétig! Salátaöntetnek is kiváló!

Mitől gazdag Svájc ?
Van mit tanulnunk... Önmagunk értékelését leginkább!!!


"Svájcba emigrált magyar tanárnő fia szájából hallottam, hogy amikor a mamát befogadta a helyi iskola,
azzal tüntette ki az igazgató, hogy ő intézhette az iskola számára szükséges eszközök beszerzését.
Persze bizonyítani akart, és összeállította a listát, amit izgatottan vitt a bemutatásra.
Az igazgató vetett rá egy pillantást, majd elmondta, az úgy rossz, ahogy van, lehet újraírni.
Az értetlen arcot látva, jóindulatúan elmagyarázta:
Először meg kell nézni, hogy a városban gyártják-e ezt a cikket?
Ha igen, meg kell venni, mert az a legolcsóbb, hiszen a város lakóinak munkát biztosítunk
és a későbbi minőségi problémák kizártak.
Ha nem, meg kell nézni, hogy a tartományban készítenek-e ilyesmit, mert ez a második legolcsóbb,
minőség vitára itt sem kell számítani.
Amennyiben a tartományban nem készül, megnézzük, hogy Svájc területén előállítják-e a terméket.
Ha igen, jöhet. Végül felmerül a kérdés: mi a teendő akkor, ha nem gyártják Svájcban?
Ekkor hátra kell dőlni és behunyt szemmel, (esetleg egy rövid szunyókálás után)
pihent állapotban azon lehet elgondolkodni, hogy egyáltalán, kell nekünk ez a szar?"

Figyelem, pedagógusok, és figyelem szülők!
Ezt a hozzáállást tanítsátok minden családban, óvodában, iskolában, egyetemen!!!
Ennyi kell ahhoz, hogy örökre kilábaljunk mindenféle gazdasági krízisből...


2010. október 12., kedd

Másnak is szüksége van rá...

Mármint támogatásra. Sajnos nem csak árvíz, vörös iszap, elhagyott állatok vannak, hanem beteg emberek is, akik sokszor nem számíthatnak csak a jóérzésű emberek segítségére.
Kedves barátaimról már írtam két bejegyzésben, amelyet az Írások címszó alatt találhattok. (Ragyogj kicsi Napsugár!, Ritka Betegségek Világnapja - egy kívülálló szemével)
Mivel akarva-akaratlan én lettem az ő PR-esük, szószólójuk, most a nevükben kérünk támogatást az alábbi rövid írással, illetve egy már megtalált támogatóval együtt, amelynek keretében egy bizonyos termékének eladásából származó bevétel egy részével tudnak segíteni. Ennek leírását itt találhatjátok:
http://www.neurofibromatozis.com/news.php?extend.16.1


A neurofibromatózis árnyékában

A békásmegyeri tízemeletesek egyikében él egy fiatal család egy kislánnyal, akik látszólag hétköznapi mindennapjaikat élik. Csak ők tudják, mennyi nehézségen mentek keresztül, mivel gyermeküknek egy igen ritka betegsége van, a neurofibromatózis. A betegség jelenleg gyógyíthatatlan, daganatos elváltozásokkal jár, amely bármely szervet megtámadhatja, ezzel pokollá téve a beteg és hozzátartozói mindennapjait. A házaspár 2005-től egy önsegítő csoportot hozott létre, azóta vállalja betegtársai sorsának jobbá tételét, mára közel 150 család 500 betegével tartja a kapcsolatot. Öt év után sikerült létrehozni egy Közhasznú Egyesületet, amelynek célja a színvonalú orvosi ellátás megteremtésében való közreműködés, a betegek érdekképviselete és felvilágosító munka. Az idén bejegyzett szervezet azonban fennmaradásához segítségre szorul, mivel két évig nem pályázhat anyagi segítségre, ezért jó szándékú segítőkre lenne szükség, akik támogatnák őket. Az NF Magyarország a 10701207-65579235-51100005 számlaszámra várja az adományokat.
www.neurofibromatozis.com

2010. október 9., szombat

"Kreatív blogger" díj


Örömmel vettem, hogy Tara érdemesnek talált a díjra, de meg kell vallanom második gondolatom rögtön az volt, hogy ez a vajon honnan indult, hova fog érni és milyen célt szolgál, kicsit gyanakvóan. Persze ez bizonyára marketinges, kommunikációs tanulmányaim és munkáim révén nyomultak rögtön tudatomba. Lehet, hogy a cél a forgalom felpezsdítése, az oldalak értékesebbé tétele az eladandó reklámok számára? Azt hiszem ez teljesen lehetséges.
Amiért viszont mégis szeretném továbbadni ezt a díjat másoknak az az, hogy úgy vélem, ez a díj annak is eszköze, hogy igazi közösségé szerveződhessenek a blogolók. Ez pedig egy örvendetes cél, mivel én magam is sok hasznos információt és elgondolkodtató írást ismertem meg blogtársaim jóvoltából.

A díjjal járó teendők:


1. Meg kell köszönni a díjat annak, aki adta

2. A logót ki kell tenni a blogba

3. Be kell linkelnem azt, akitől kaptam
http://hegyek-lanya.blogspot.com


4. Írnom kell magamról 7 dolgot

- próbálom életemet minél természetközelibben élni (Élni és élni hagyni!)
- szeretném mások figyelmét is ráirányítani arra, hogy ez az egyetlen út, amely vezet valahova
- fontosnak tartom, hogy gyermekeink nevelése ugyancsak ezen az elven történjen
- egyszerre vagyok harcos és visszahúzódó, kétségbeesett és reményteli és jó ezeket az érzéseket, gondolatokat megosztani Veletek
- szeretem az élet apró örömeit és nagy csodáit, ez az ami értelmet ad neki
- legnagyobb nyugalmam a kertem, legnagyobb boldogságom gyermekeim, az erőm a családom és barátaim
- az örök tervezés, az újabb és újabb célok lépcsők, amelyekkel igyekszem egyre magasabb szintre jutni

5. Tovább kell adnom 7 bloggernek, linkekkel:

http://dolgaink.tk/

http://greenr.blog.hu/

http://bioetikablog.hu/

http://jand.info/

http://aftermodern.hu/

http://kornyezet.blog.hu/


http://porehagyma.blogspot.com/

6. Megjegyzést kell hagyni náluk, hogy tudjanak a díjazásról .

Tara, köszönöm a díjat!

2010. október 6., szerda

Hírek a nagyvilágból

http://antalvali.com/hirek/atadtak-vilag-legnagyobb-szelfarmjat.html
Kíváncsi vagyok, hogy MI mit fogunk tenni a vállalásunk teljesítésére.

http://www.nlcafe.hu/sztarok/20101005/milliomos_sztarok_akik_sporolnak/

Hát igen van jó és rossz példa is, mint ahogyan az emberek között is általában, de jó lenne, ha mindenki csak terjesztené a jót, akármilyen miliőben is él!

http://ffek.hu/blog/hetesi_zsolt/ujabb_megerosites_olajhiany_varhato_15_30_even_belul_allitja_bundeswehr
Mindennapjaiban próbálok nem gondolni arra, hogy mi is lesz pár évtized múlva, mégis emlékeztetnem kell magamat erre, hogy napi cselekvéseimben is mindig ott legyen a törekvés, hogy környezettudatosan éljem az életet.

2010. október 1., péntek

Alulról vagy felülről induló változás?

http://dolgaink.tk/2010/09/24/onellatas/
Blogtársam fenti bejegyzése indított alábbi gondolataim megírására.

Én azt mondom, hogy az önellátás ötletéhez való visszatérés - leginkább kisebb közösségekben - a mai helyzetben egyfajta tényleges megoldás. (Leginkább persze azt sem kellene szétrombolni és elsorvasztani, amelyek közösségek eddig már működtek!) /Csak egy példa a Nők Lapjában olvasott eldugott kis falu, a kis közösség eredményes működésére, amely nem várt semmilyen támogatásra, termelnek, van közfürdőjük, maguk szervezik az élelmiszer, tűzifa elosztását, beszerzését és megemlítendő, hogy a faluban nagy számú a cigányság, mégis békében élnek. Hát kérem, ilyen is van!/ Talán pont az elzártság, a senki másra nem számítás tette őket életképessé!
Az önellátás egyrészt talán kényszer, de jó irányú kényszer! Másrészt lehet annak következménye, hogy az egyén belátóbb és könnyebben, önállóbban hozhat döntést, mint egy gazdasági szervezet, ország, vagy egyesülés. Ez lehet a visszatérők, új próbálkozók indítéka.
Az igaz ugyan, hogy az önellátási forma kevesebb terméket állít elő, de ez talán nem is baj, hiszen napjainkban nagyon nagy mértékű pazarlás folyik az élet szinte minden területén. Szerencsére egyre több törekvés, kezdeményezés irányul ennek megoldására. Éppen más zöld blogos társaimnál olvastam azt a kezdeményezést, amelyben például, sikerült a kidobott ételek mennyiségét csökkenteni a tudatosabb odafigyeléssel és spórolással, illetve másik esetben az újonnan vett ruhaneműk számát korlátozni havi szinten meghatározva a megmozduláshoz csatlakozóknál.
Az önellátást talán még a magyar mezőgazdaság mai helyzet is kikényszerítheti, amennyiben valamilyen okból az import megszűnne, illetve az árak elszabadulnának, például az időjárás egyre kiszámíthatatlanabbá válásával. Magyarországon (is) sajnos folyamatos pusztulást látok, a nagy gyümölcsösök, szőlők kivágását, az állatállomány csökkentését, mert nem éri meg ezt a munkát egyéni szinten végezni. Azt meg gondolom sokan tudják, hogy a tömegtermelés milyen pusztításokat okoz emberben, állatban, természetben. A támogatási rendszert pedig csak a saját ország diktálja. Példa erre az ország mára egyetlen megmaradt cukorgyára, mivel az EU kvóta mennyiséget ez is képes egymagában feldogozni. Állítólag ezzel támogatjuk a rászoruló országok exportját. Talán mi nem vagyunk elég rossz helyzetben? A földek a tilalom miatt még nem külföldi tulajdonok, de meddig húzható-halasztható a moratórium? Csak egy két villanás a sok-sok kérdésből és adatból.
Az állam is kénytelen megfelelni az EU-nak, ha már egyszer benne vagyunk. Szerintem ez egy se veled, se nélküled kapcsolat. Mert ugye EU nélkül az export, ami a gazdaság lelke lenne, nem nagyon működne, támogatás sem nagyon várható egy üres államkasszából, viszont számos negatív szabályozásnak kell alávetni magunkat, illetve kialakul egy olyan mértékű összefonódás, amely aztán dominóként tud bedőlni.
Ez elég patt helyzet, talán túlságosan is kicsi a mozgástér ebben a függőségben, bár azért biztosan lennének itt kihasználatlan területek. Mondhatnám például a geotermikus energia felhasználását, amelyet pont az itthoni bürokrácia (egyszer a rádióban hallottam mennyi engedély kell egy ilyen erőmű létrehozásánál megszerezni), illetve a pénzéhség, meggondolatlan pocsékolás(eladások) nehezítik.
Ha viszont felülről nem lehet várni a segítséget, akkor máshonnan kell indulnia a dolognak. Én úgy gondolom, hogy egy gazdasági egységnek a profit a legfontosabb, így ha be is látja, hogy lehetne más irányba mozdulni, ahhoz sok esetben kutatás-fejlesztés lenne szükséges, amely költséges és csak hosszabb távon térül meg. Így sok olyan döntés amely tudatos fogyasztókat szolgálna ki, elég soká várható, főleg ha az felsőbb szinten sincs eléggé támogatva.
A kormányok helyzete sem lehet könnyű, mégis ki kellene használni minden lehetséges mozgásteret, még jobban meglelni, kiaknázni az országban rejlő lehetőségeket és ezeket a prioritásokat helyesen meghatározni, jövőbe tekintően, a múltból ped ig okulva. Surányi úr egyik mostanában elhangzott, rádiós interjújából azt emelném ki, hogy azt gondolja elhibázott lépésnek, hogy országunk is a fogyasztói modellre alapozta gazdasága fejlődését, amely látható, hogy hova is vezet, mennyire ingatag.
Az EU-ban annyi okos ember lehet, nem értem, miért nem lehet mást kitalálni egymás támogatására, csak azt, hogy az egyes országokat termelésükben lekorlátozzák, illetve pénzügyileg függőségüket megsokszorozzák. Talán a görög válság adott egy kis ízelítőt, hogy a függés milyen gondokat is okozhat. Persze az Egyesülés pont a kapcsolatok erősítése végett jött létre, de veszélyes lehet a túl nagy függőség, talán itt is olyan projekteket kellene támogatni, amely nem feltétlenül minden szél szorosabbra kötését célozza, illetve jövőbe tekintő projektek támogatását. Ez is fellendíthetné a kereskedelmet, gazdaságot, fogyasztást, gondolok mondjuk akár a zöld energiákra.
Tudom, bizonyára túl leegyszerűsítem a dolgokat és sok mindent nem látok, érdekeket és ellenérdekeket, de ezen a szinten is egyfajta felülemelkedéssel lehetne ránézni a dolgokra, talán az egyszerűből sem rossz kiindulni, mielőtt belekavarodnánk a számos, más tényezőbe. Sajnos a profit hatalma bizonyára sokszor az üdvözítő megoldásokat is képes jó ideig elnyomni.
Úgy vélem, hogy ez egyén ezért is képes az élhetőbb jövő megteremtésében, mert nem köti annyi minden gúzsba. Ha már felismerte a helyes utat, akkor a megvalósítás vagy arra való törekvés, ugyan itt sem egyszerű, de sokkal könnyebben megvalósítható feladatnak látszik. Gondolok itt a tudatos fogyasztáson keresztül a környezetvédelemig rengeteg mindenre, amelynél azért sokkal nehezebb döntés lehet az önellátásra törekvés főként azoknál, aki ezt még nem végezték, bár erre is láttam már példát.
Ha cégek termékeinek, szolgáltatásainak többé nem lenne felvevőpiaca, a vevők mást várnának, más irányba terelnék őket, az megoldás lehetne! Nekünk kell a változást elindítani! Ettől még nem azt mondom, hogy a vállalkozásnak ne legyen profitja, bár lehet, hogy néha le kellene mondania az extra profitról, vagy előre gondolva, belátva a dolgokat, hasznos irányba kutatni fejleszteni, mert az senkinek sem lehet érdeke, hogy tönkrement vállalkozások, összeomló gazdaságot eredményezzenek.
Ezért hiszek abban, hogy az egyénnek most sokkal nagyobb szerepe lehet a változásban. Ráadásul az is szükséges, hogy az egyének minél többen legyenek, mert bizony "Egy fecske nem csinál nyarat". Az meg dicséretes lenne ha a felső szintről is elindulna valami, mert enélkül sajnos az egyén sem lehet szerintem sikeres. Ha ez a két terület nem találkozik valahol félúton, véleményem szerint nagyon súlyos következményei lehetnek.
Valamilyen egyensúlyi állapot lenne ideális, ahol a régmúlt termelési szerkezete is megmaradna, tényleges támogatásra lelne, a régmúlt nem túlfogyasztása, az önként lemondás és belátás szerepelne, egy ugyanilyen szemléletű felső vezetéssel, gazdasági egységeket tekintve, országhatáron belül és kívül egyaránt. Természetesen az is tényleg fontos, amit blogtársam írt, hogy amit egyszer már elértünk, akkor azt állítsuk a jó cél szolgálatába, ne pedig visszafejlődjünk. Persze ez a fogyó erőforrások ismeretében ez csak akkor lehetséges, ha az érintettek, vagyis az egész világ elég gyorsan reagál. Remélhetőleg ez nem csak egy szép álomkép.




Minden hölgynek ajánlom:))

A férj hazaér a munkából és három gyermekét pizsamában találja a kertben, a sárban hemperegve játszanak, körülöttük üres kekszes dobozok, chipszes zacsik, üdítős dobozok mindenhol szanaszét. A feleség autójának az ajtaja tárva nyitva, csakúgy mint a kert bejárata, a kutyának nyoma sincs. Amikor belép a házba még nagyobb rendetlenség fogadja. Egy csillár leszakadva törötten hever a földön, a szőnyeg a falhoz gyűrve. A nappaliban a tv teljes hangerővel üvölt és mindenhol szanaszéjjel ruhadarabok és játékok hevernek. A konyhában a mosogató dugig edényekkel, az asztalon és a tűzhelyen ételmaradékok, a hűtő ajtaja tárva nyitva, a kutyakaja
szétszórva a földön, egy törött pohár az asztal alatt, kis kupac homok az ajtó mögött... Egyből rohan fel a lépcsőn (átgázolva a további játékokon,ruhadarabokon és egyéb akadályokon) aggódva keresi a feleségét, attól tartva, hogy valami baja esett.
A hálószoba felé vezető úton észreveszi, hogy a fürdőszoba ajtaja alatt ömlik ki a víz a folyósóra, bent csuromvíz minden, a WC papír legöngyölítve, borotvahab és fogkrém a tükörre kenve...
Most már rohan a hálószobába felkészülve a legrosszabbra.
És a feleségét ott találja az ágyban...édesen összekucorodva, egy könyvvel a kezében, aki észrevéve, hogy megjött, felnéz és mosolyogva megkérdi tőle:
- Szia drágám, hogy telt a napod?
A férj dühösen nézi:
- De mi a fene történt ma itt?
A feleség ártatlanul:
- Tudod mindennap, amikor hazajössz a munkából, meg szoktad kérdezni hogy mit csinálok egész nap?
Férj még dühösebben:
- Persze,... ÉS!
Ekkor a feleség édesen rámosolyog:
- HÁT MA NEM CSINÁLTAM SEMMIT!!!!

Barátnőmtől kaptam a fenti kis mesét, amely annyira jó, hogy rögtön be is másoltam ide, na meg persze férjemnek is elküldtem:)))